2019. január 10., csütörtök
Anyós humor
Kemény vita folyik a fiatal házasok közt, a feleség elkezd csomagolni:
– Visszamegyek a mamához!
– Csak menj!
– De vele jövök vissza!
– Visszamegyek a mamához!
– Csak menj!
– De vele jövök vissza!
Két jó barát beszélget:
– Te én annyira rühellem az anyósomat!
– Én nem, én úgy szeretem, mint a sörömet!
– Mint a sörödet?
– Pontosan: Asztalon, hidegen, felbontva!
– Te én annyira rühellem az anyósomat!
– Én nem, én úgy szeretem, mint a sörömet!
– Mint a sörödet?
– Pontosan: Asztalon, hidegen, felbontva!
Pistike kérdi az apjától:
– Apa mért fut a mama cikkcakkba?
– Pistike ne kérdezősködj! Adogasd csak tovább azt a lőszert!
– Apa mért fut a mama cikkcakkba?
– Pistike ne kérdezősködj! Adogasd csak tovább azt a lőszert!
Fiatal férj rohan a feleségéhez:
– Drágám: Az anyád fél órája kiesett az ablakon!
– És ezt csak most mondod?
– Eddig nem tudtam megszólalni a röhögéstől!
– Drágám: Az anyád fél órája kiesett az ablakon!
– És ezt csak most mondod?
– Eddig nem tudtam megszólalni a röhögéstől!
Az egyik járókelő megszólítja a gyászmenetben az egyik koporsót vivő férfit:
– Kit temetnek?
– Az anyósomat.
– Jó, de miért tartják a koporsót az oldalára fordítva?
– Ha hanyatt fekszik, horkol.
.
– Kit temetnek?
– Az anyósomat.
– Jó, de miért tartják a koporsót az oldalára fordítva?
– Ha hanyatt fekszik, horkol.
.
Kovács anyósát az udvaron megrúgja a ló. Az asszony szörnyethal.
A temetésen hatalmas tömeg gyűlik össze.
– Milyen hatalmas gyászmenet! Mondja Kovácsnak Szabó.– Hát ennyire szerették az anyósodat?
– Dehogy is. Mindenki a lovamat akarja megvenni.
A temetésen hatalmas tömeg gyűlik össze.
– Milyen hatalmas gyászmenet! Mondja Kovácsnak Szabó.– Hát ennyire szerették az anyósodat?
– Dehogy is. Mindenki a lovamat akarja megvenni.
– Miért küldik el az anyóst gyakran szavazni?
– ???
– Hogy szokja az urnát.
– Miért küldik el az anyóst gyakran szavazni?
– ???
– Hogy szokja az urnát.
– ???
– Hogy szokja az urnát.
– Miért küldik el az anyóst gyakran szavazni?
– ???
– Hogy szokja az urnát.
– Szervusz, Béla! Hol voltál?
– Jaj, ne is kérdezd! A temetőből jövök, most temettem el az anyósomat.
– És miért vagy így összekarmolva?
– Védekezett a mocsok.
– Jaj, ne is kérdezd! A temetőből jövök, most temettem el az anyósomat.
– És miért vagy így összekarmolva?
– Védekezett a mocsok.
Falusi orvos
Egy kis faluban nyugdíjba készül az orvos, helyére egy fiatal kolléga érkezik.
Együtt látogatják végig a betegeket, és az idősebb mindenhol bemutatja a fiatalt.
Az egyik asszony panaszkodik:
- Doktor úr, mostanában állandóan fáj a gyomrom.
Az idős orvos válaszol:
- Nem evett túl sok friss gyümölcsöt? Szerintem kevesebbet kéne ennie, akkor rendbe fog jönni.
Amikor a két orvos elhagyja a házat, a fiatal csodálkozva kérdezi:
- Hogy tudta ilyen gyorsan felállítani a diagnózist, hiszen nem is vizsgálta meg a hölgyet?
- Egyszerű. Leejtettem a sztetoszkópomat, és amikor lehajoltam, megláttam, hogy az asztal alatt a szemetes tele van banánhéjjal. Így azonnal rájöttem, hogy mi a baj.
Mennek tovább egy másik házhoz, ahol egy idősebb asszony fogadja őket.
Most a fiatal orvoson van a sor. Az asszony elmondja a panaszát:
- Doktor úr, mostanában állandóan kimerültnek érzem magam, egészen legyengültem.
- Nos... asszonyom, talán nem kellene annyi önkéntes munkát vállalnia az egyháznak, pihenjen többet.
Mikor kimennek a házból, az idős orvos megdöbbenve kérdezi a kollégájától:
- Hát ezt meg honnan tudta? Hiszen nem is vizsgálta meg a hölgyet, még csak nem is ismeri őt.
- Egyszerű. Mikor elejtettem a sztetoszkópomat, és lehajoltam érte, megláttam az ágy alatt a tisztelendő urat.
Együtt látogatják végig a betegeket, és az idősebb mindenhol bemutatja a fiatalt.
Az egyik asszony panaszkodik:
- Doktor úr, mostanában állandóan fáj a gyomrom.
Az idős orvos válaszol:
- Nem evett túl sok friss gyümölcsöt? Szerintem kevesebbet kéne ennie, akkor rendbe fog jönni.
Amikor a két orvos elhagyja a házat, a fiatal csodálkozva kérdezi:
- Hogy tudta ilyen gyorsan felállítani a diagnózist, hiszen nem is vizsgálta meg a hölgyet?
- Egyszerű. Leejtettem a sztetoszkópomat, és amikor lehajoltam, megláttam, hogy az asztal alatt a szemetes tele van banánhéjjal. Így azonnal rájöttem, hogy mi a baj.
Mennek tovább egy másik házhoz, ahol egy idősebb asszony fogadja őket.
Most a fiatal orvoson van a sor. Az asszony elmondja a panaszát:
- Doktor úr, mostanában állandóan kimerültnek érzem magam, egészen legyengültem.
- Nos... asszonyom, talán nem kellene annyi önkéntes munkát vállalnia az egyháznak, pihenjen többet.
Mikor kimennek a házból, az idős orvos megdöbbenve kérdezi a kollégájától:
- Hát ezt meg honnan tudta? Hiszen nem is vizsgálta meg a hölgyet, még csak nem is ismeri őt.
- Egyszerű. Mikor elejtettem a sztetoszkópomat, és lehajoltam érte, megláttam az ágy alatt a tisztelendő urat.
2019. január 9., szerda
2019. január 8., kedd
A kitartó pap
Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni. Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy Isten háta mögötti kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levő kisvárosba jártak templomba. A pap gondolt egyet, és az egyház támogatását kérve, a falu férfijainak segítségével saját templomot építtetett. Ettől kezdve minden vasárnap ő celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és mondott imát a temetéseken. Sok év telt el így.
Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, hűvös vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt mondta:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot. Hátrament a paplakba, elővett egy citromot, félbe vágta, majd kivitte a férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:
- Fiam, miért kell neked ez a fél citrom? - a férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielőtt a pap egy szót szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt.
Egy héttel később, megint csak kifele jövet a templomból a pap megint szembe találta magát a templomkertben a fickóval. Az így szólt:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap meglepődött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb, furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is kérdezett:
- Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom? - a férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még sosem futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt, és csaknem elájult. Arra gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést. Így hát a következő hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert, ahogy gondolta, a következő vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
- Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
- Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap, de kérlek, áruld el, miért kell neked!? - a férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltűnt futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza.
A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá.
Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipőt is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
- Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked? - a fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele. A következő héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise előtt felvette reverendája alá az úszónadrágot és a futócipőt. Sőt, jó volt, és még a fél citromot is előre a zsebébe tette. Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a misét, és amint lehetett, megszabadult a gyülekezettől, és bemelegítésbe kezdett. Pontban, amikor a misének rendesen végződnie kellett volna, a kertkapun belépett az idegen férfi.
- Pap, kérlek, légy jó, és ... - a pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben visszakérdezett:
- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére? - a férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig, átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, és átlendült a szakadék túlsó oldalára. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a szakadékon. Ott azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülőgép-temető volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált bejáratot; azt kellett valahogyan kinyitnia. Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges módját.
Vasárnap futócipőben, úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett feszítővassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és fúrógéppel tartotta a misét, majd kiállt a templom elé, várva az idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett.
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
- Itt van, fiam - nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte:
- De mire kell ez neked? - a fickón pánik-félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezéből, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap előtt. Ő azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elővarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral. Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden megkérdezte:
- Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap. Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet kérem tőled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
- Rendben van, pap... - érkezett a remegő hangú felelet. - Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek! - a pap jó volt, és nem mondta el senkinek...😂😂😂
Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, hűvös vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt mondta:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot. Hátrament a paplakba, elővett egy citromot, félbe vágta, majd kivitte a férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:
- Fiam, miért kell neked ez a fél citrom? - a férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielőtt a pap egy szót szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt.
Egy héttel később, megint csak kifele jövet a templomból a pap megint szembe találta magát a templomkertben a fickóval. Az így szólt:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap meglepődött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb, furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is kérdezett:
- Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom? - a férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még sosem futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt, és csaknem elájult. Arra gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést. Így hát a következő hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert, ahogy gondolta, a következő vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
- Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
- Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap, de kérlek, áruld el, miért kell neked!? - a férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltűnt futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza.
A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá.
Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipőt is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
- Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked? - a fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele. A következő héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise előtt felvette reverendája alá az úszónadrágot és a futócipőt. Sőt, jó volt, és még a fél citromot is előre a zsebébe tette. Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a misét, és amint lehetett, megszabadult a gyülekezettől, és bemelegítésbe kezdett. Pontban, amikor a misének rendesen végződnie kellett volna, a kertkapun belépett az idegen férfi.
- Pap, kérlek, légy jó, és ... - a pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben visszakérdezett:
- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére? - a férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig, átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, és átlendült a szakadék túlsó oldalára. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a szakadékon. Ott azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülőgép-temető volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált bejáratot; azt kellett valahogyan kinyitnia. Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges módját.
Vasárnap futócipőben, úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett feszítővassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és fúrógéppel tartotta a misét, majd kiállt a templom elé, várva az idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett.
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
- Itt van, fiam - nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte:
- De mire kell ez neked? - a fickón pánik-félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezéből, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap előtt. Ő azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elővarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral. Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden megkérdezte:
- Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap. Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet kérem tőled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
- Rendben van, pap... - érkezett a remegő hangú felelet. - Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek! - a pap jó volt, és nem mondta el senkinek...😂😂😂
Férfi áruház
Megnyílik egy új üzlet, ahol a nők férjet vásárolhatnak maguknak.
A bejáratnál az alábbi utasítás olvasható:
- Az üzletet csak EGYSZER látogathatják meg.
- 6 emelet van, a férfiak tulajdonságai emeletenként javulnak.
- Bármelyik férfit kiválaszthatják az adott emeleten, vagy felmehetnek a következő szintre.
- Elõzõ emeletre visszamenni nem lehet.
Egy hölgy úgy dönt, hogy kipróbálja az üzletet, és partnert keres magának.
Az elsõ emelet ajtaján a következő felirat várja: "Ezeknek a férfiaknak van munkája" A nõ úgy dönt, hogy megnézi a következő emeletet.
A második emelet ajtaján ez áll: "Ezeknek a férfiaknak van munkája és szeretik a gyerekeket." A nõ továbbmegy.
A harmadik emeleten: "Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket és félelmetesen jóképűek" Wow, gondolja a nõ, és továbbmegy.
A negyedik emeleten: "Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképûek és segítenek a házimunkában"
Hihetetlen, gondolja a nõ, nehezen áll ellen a kísértésnek, de valami ara készteti hogy továbbmenjen.
Az ötödik emelet: "Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképuek, segítenek a házimunkában és romantikusak!"
Úgy dönt, hogy benyit, de az utolsó pillantban megtorpan és felmegy a hatodikra.
Az ajtó ezt találja: "Ön a 31.456.012-es számú látogató. Ezen a szinten nincsenek férfiak, csak azért van, hogy bebizonyítsuk, hogy a nõk sosem elégedettek. Köszönjük a látogatást.
Az utca szemközti oldalán egy hasonló üzlet nyílik, ahol a férfiak kereshetnek maguknak asszonyt.
Az elsõ emeleten vannak a nõk akik szeretik a szexet.
A másodikon a nõk akik szeretik a szexet, és nem bánják ha a férjük idõnként elmegy sörözni a cimbikkel.
A harmadik, negyedig, ötödik, hatodik emeleten még SENKI sem járt...
A bejáratnál az alábbi utasítás olvasható:
- Az üzletet csak EGYSZER látogathatják meg.
- 6 emelet van, a férfiak tulajdonságai emeletenként javulnak.
- Bármelyik férfit kiválaszthatják az adott emeleten, vagy felmehetnek a következő szintre.
- Elõzõ emeletre visszamenni nem lehet.
Egy hölgy úgy dönt, hogy kipróbálja az üzletet, és partnert keres magának.
Az elsõ emelet ajtaján a következő felirat várja: "Ezeknek a férfiaknak van munkája" A nõ úgy dönt, hogy megnézi a következő emeletet.
A második emelet ajtaján ez áll: "Ezeknek a férfiaknak van munkája és szeretik a gyerekeket." A nõ továbbmegy.
A harmadik emeleten: "Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket és félelmetesen jóképűek" Wow, gondolja a nõ, és továbbmegy.
A negyedik emeleten: "Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképûek és segítenek a házimunkában"
Hihetetlen, gondolja a nõ, nehezen áll ellen a kísértésnek, de valami ara készteti hogy továbbmenjen.
Az ötödik emelet: "Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképuek, segítenek a házimunkában és romantikusak!"
Úgy dönt, hogy benyit, de az utolsó pillantban megtorpan és felmegy a hatodikra.
Az ajtó ezt találja: "Ön a 31.456.012-es számú látogató. Ezen a szinten nincsenek férfiak, csak azért van, hogy bebizonyítsuk, hogy a nõk sosem elégedettek. Köszönjük a látogatást.
Az utca szemközti oldalán egy hasonló üzlet nyílik, ahol a férfiak kereshetnek maguknak asszonyt.
Az elsõ emeleten vannak a nõk akik szeretik a szexet.
A másodikon a nõk akik szeretik a szexet, és nem bánják ha a férjük idõnként elmegy sörözni a cimbikkel.
A harmadik, negyedig, ötödik, hatodik emeleten még SENKI sem járt...
2019. január 7., hétfő
2019. január 5., szombat
Mi kell az öreg Székelynek?
Az öreg székely este megy hazafelé a szántóföldről szekéren.
Útközben felkéredzkedik egy nő .
Lassan mennek a falu felé, amikor a nő megkérdezi az öreg székelyt: bácsikám, mit adna egy jó punciért?
Az öreg székely ránéz, majd felel neki: egy jó punciért, semmit, de egy jó f@szért odaadnám a lovat, szekeret, ekét, boronát , mindent.
Útközben felkéredzkedik egy nő .
Lassan mennek a falu felé, amikor a nő megkérdezi az öreg székelyt: bácsikám, mit adna egy jó punciért?
Az öreg székely ránéz, majd felel neki: egy jó punciért, semmit, de egy jó f@szért odaadnám a lovat, szekeret, ekét, boronát , mindent.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)